Superior Kupa, Parádsasvár, 2023. 04. 29

A sorozat minden állomásán egységesen, azonos időpontban lesznek a rajtok azaz:

09:00 Mini táv és terepfutók 10:30 Hosszú táv 10:50 Rövid táv 14:00-15:00 Eredményhirdetés: MTB - terepfutás

A bringásoknak lesz egy úgynevezett “családi futam”, ami egy rövidített távot jelent (10 km bringa), melyet szülő és gyermek közösen teljesíthet. A futók is ezen a körön indulnak.

Az MTB pályának egy kb. 30 km-es kört jelölnek ki, melyet lehet egyszer (rövid táv: 30km), vagy kétszer (hosszú táv: kb. 60 km) teljesíteni.

Távok és GPX

Fontos! Az adott verseny napjáig minimális változás lehet a nyomvonalban, a nem várt és időközben történő események okán.

10 km táv:

• Emelkedés: 318 m
• Lejtés: 322 m
• 

30 km táv:

• Emelkedés: 890 m
• Lejtés: 896 m
• 

Minden kategória első három helyezettje érem díjazásban és a szponzorok által biztosított ajándékokban részesül.

Klikk ide a részletekért!

Nevezési határidő:

2023. április 23.

Nevezés a Superior Kupára itt:

https://sportnaptar.hu/apply/index?id=2229

A környékbeli falvak, Parádsasvár, Parád és Parádfürdő története szorosan összekapcsolódik. Először 1549-ben említik írott formában ezen településeket. Ekkor a Mátra ezen területe Országh Kristóf tulajdona. A következő tulajdonos Ungnád Kristóf egri várkapitány volt, aki 1575-ben vette zálogba a területet. 1603-ban a későbbi erdélyi fejedelem, Rákóczi Zsigmond vásárolta meg, s mintegy 100 esztendőig birtokolta. 1676-ban jutott Parádsasvár egy részéhez Rákóczi Ferenc és testvére, Rákóczi Júlia. II. Rákóczi Ferenc 1710-ben a Som-hegy alatt alapította meg az üveghutát, mely 1770-ig a régi helyén üzemelt. Maga az üveggyártás ezután sem vonult ki a faluból, a 18. század második felétől 2005-ig szinte folyamatosan jelen volt a településen. Az 1740-es években Grassalkovich Antal terjeszkedett a térségben. 1841 után gróf Károlyi György hajdani bérlő szerezte meg a tulajdonjogot.A 19. század-ban egyre erőteljesebben fejlődött az üveggyártás a faluban. 1881-ben megépült a falu ékköve, a Károlyi-kastély Ybl Miklós tervei alapján, mely ma 5 csillagos luxusszállóként üzemel. Parádsasvár sokáig nem volt önálló település. 1912-ig Bodonyhoz tartozott. A Sasvár kastélyról sokáig Mátrasavár néven volt ismert a falu, csak 1958-ban vált közigazgatásilag önálló községgé, ekkor kapta mai nevét.

Parádsasvár a 24-es számú főút mellett helyezkedik el. Gyönyörű földrajzi, természeti környezetben fekszik a Mátra északi oldalán. A falu Galyatetőtől keletre, a parádi katlan felső végében elnyúló 400 méter magas fennsíkon helyezkedik el. A faluból szemet gyönyörködtető kilátás nyílik az őt körbe ölelő hegycsúcsokra, azaz a Mogyorós-oromra, a Nagy-Lipótra, Galyatetőre, Bagolykőre, a Csór-hegyre, a Vadak-ormára, a Hármas-tetőre és a Vár hegyekre. Közigazgatásilag a településhez tartozik még Rudolf-tanya, Áldozó és Fényespuszta is.

Az EGERERDŐ Zrt. kezelésében számos országos jelentőségű kirándulóhely van. A Gyöngyösről induló Mátravasúttal megkezdhetjük kirándulásunkat a Mátra rejtett belső völgyeibe, megmászva az ország két legmagasabb csúcsát, Kékestetőt és Galyatetőt. Az erdőben megbújva felfedezhetjük Sástót, a Fallúskúti és a Háromfalu templomát, de számos régi vár nyomaira is rálelhetünk.

Meglátogathatjuk a Csörgő-patakot a közelben megbújó Csörgő-lyuk barlanggal, mely Magyarország legnagyobb nem karsztosodó kőzetben kialakult barlangja. Ágasvárnál átbukva a Mátra északi oldalára a Maconkai tóban tehetjük próbára horgásztudásunkat, vagy a Nógrád megyei kastélyokkal és templomokkal ismerkedhetünk meg közelebbről. Túránk során ne felejtsük el megkóstolni a helyi specialitásokat egy kis mátraaljai bor társaságában, de szomjukat tiszta vizű forrásoknál is csillapíthatjuk.

Az üvegcsiszolásáról híres Parád vonzáskörzetében számos turisztikai látnivaló található. A történelem szerelmesei válogathatnak a Siroki és a Kisnánai vár vagy a Markazi várrom között. A nyugalmat keresők a parádfürdői Ilona-völgyi vízesésnél pihenhetnek, illetve végigsétálhatnak a völgy vagy a Recsk határában található védett fasorok között. A bátrabbak a Cifra istállóban tehetik próbára lovaglótudásukat, de lehetőség nyílik, a recski kényszermunka emléktábor megtekintésére is. Érdemes megkóstolni a messze földön híres parádi gyógyvizet, akinek azonban ez nem elég, Bükkszéktől Egerszalókig válogathat a jobbnál-jobb fgyógyürdők közül.

A Bükk nyugati vonulatai is számos természeti csodát rejtenek. A Hór-völgyben található a Subalyuk ősember barlang, az Ódor-hegy alatt gyönyörű cseppkőbarlangrendszer, rajta pedig az Ódorvár romjai tanúskodnak az elmúlt századokról. A Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút végállomásától pár perc séta után a Bükk hegység egyik legismertebb időszakos karsztforrását, a Vöröskő-forrást csodálhatjuk meg, ami - csapadékos tél esetén - tavasszal 1,5 m magasra tör fel a mélyből.

Legnépszerűbb kirándulóhelyünk a szilvásváradi Szalajka-völgy. Itt üzemeltetjük a Szilvásváradi Állami Erdei Vasutat. A völgyben található két erdei múzeum, a Zilahy Aladár Erdészeti Múzeum és az odvas fák alatti szabadtéri erdészeti múzeum, melyeket végigjárva a látogatók megismerkedhetnek az erdész mesterségével. Innen pár percnyi séta alatt érhetjük el a Fátyolvízesést és az Istállóskői ősemberbarlangot.

Különleges fa- és cserjefajok bemutatására és megőrzésére a recski Jámbor Vilmos Arborétumot és a fenyvespusztai Tuzson Arborétumot üzemelteti az EGERERDŐ Zrt. melyek ingyenesen látogathatóak.

tovább

Az esemény hivatalos fotósa Bak Ferenc, képeit itt fogjátok elérni.

tovább