Joe's&FLR Kupa, Várgesztes, 2023. 07. 29

A sorozat minden állomásán egységesen, azonos időpontban lesznek a rajtok azaz:

A bringásoknak lesz egy úgynevezett “családi futam”, ami egy rövidített távot jelent (10 km bringa), melyet szülő és gyermek közösen teljesíthet. A futók is ezen a körön indulnak.

Az MTB pályának egy kb. 30 km-es kört jelölnek ki, melyet lehet egyszer (rövid táv: 30km), vagy kétszer (hosszú táv: kb. 60 km) teljesíteni.

Távok és GPX

Fontos! Az adott verseny napjáig minimális változás lehet a nyomvonalban, a nem várt és időközben történő események okán.

10 km táv:

• Emelkedés: 209 m
• Lejtés: 212 m
• 

30 km táv:

• Emelkedés: 616 m
• Lejtés: 618 m
• 

Minden kategória első három helyezettje érem díjazásban és a szponzorok által biztosított ajándékokban részesül.

Klikk ide a részletekért!

Nevezési határidő:

2023. július 23.

Nevezés a Joe's Kupára itt:

https://sportnaptar.hu/apply/index?id=2233

Várgesztes a Vértes hegység északnyugati sarkában, a gesztesi vár alatti völgyben húzódik meg. Budapesttől kb. 70 km-re, Tatabányától 15 km-re. A település területileg a Dunántúli-középhegység földrajzi nagytájhoz tartozik.

Zsáktelepülés, megközelítése kicsit nehézkes, egyetlen igazi szomszédján, Vértessomlón (kb. 4,5 km-re Várgesztestől) keresztül érhető el közúton. Közvetlen környezetében, illetve területén számos 400 m körüli, vagy azt meghaladó vértesi magaslat található, például a 410 méteres csodálatos szépségű Zsigmond-kő.

Virágzó település a felette magasodó várral és a települést körbevevő hegyekkel számos turisztikai nevezetességet rejtegetve. Ilyenek például a falu felett lévő Zsigmond-kő, vagy a falu elején található horgásztó. Várgesztes nevezetességei közé tartozik például a Gesztesi vár, mely korábban valószínűleg vadászkastély volt, később a 15. századtól szolgált erődítményként. Szállóként és étteremként is működött, jelenleg sajnos nem látogatható leromlott állapota miatt. A vár az Országos Kéktúra útvonalán sétálva kb. 15 perc. A falu közepén található templomot gróf Esterházy Miklós 1872-ben emeltette Szent Miklós tiszteletére. Későbbiekben a templomot fia, Esterházy Móric és az ő felesége, Polixena lobowicei hercegnő újíttatta fel. 2006-ban sor került a megrepedt harang cseréjére is, melyet részben közadakozásból, illetve a Várgesztesi Villapark üzemeltetőjének hozzájárulásából finanszírozták. Érdekesség, hogy 2012-ben felújítás közben egy 4,7-es erősségű földrengésben kissé megsérült, de hamarosan ismét a hívek rendelkezésére bocsátották.

Érdekesség: a címere ovális pajzson, felül piros mezőben aranysárga csengő, alul zöld mezőben fehér vár. A két szín fekete ferde vonallal van elválasztva. A címer fő színei a német és a magyar zászlók színeiből tevődik össze, mert a várgesztesiek német (sváb) származásúak, és a mai napig is ápolják hagyományaikat, nyelvüket, ugyanakkor magyarnak is vallják magukat, ezt a kettősséget ábrázolja a címer. 1744-ben a Fekete-erdő környékéről telepedtek ide a várgesztesiek ősei, annak idején csengőszóval érkeztek erre a vadregényes tájra. A piros mezőben lévő aranycsengő ezt idézi.A zöld mezőben álló fehér vár a védelmet, biztonságot ábrázolja. A község fölé óvón emelkedik a gesztesi vár, mely sokszor menedékként szolgált a lakosságnak.

Várgesztes egyébként Magyarország egyik legcsodálatosabb és egyben egyik legközkedveltebb mászóhelye. A falak ugyan nem túl magasak, de révén a változatos útvonalaknak és azok számának (ha jól tájékoztódtunk több, mint 140!), mely kiemeli a hazai átlagból.

A Vértes hegység földrajzilag a Dunántúli-középhegységben terül el, a Vértes-Velencei- hegyvidék középtáj és az Által-ér-völgy nevű kistáj részeként. Kőzethatár mentén jött létre, ezért aszimmetrikus. Az Által-ér-völgy DNy-ÉK irányban a Dunántúli-középhegység csapásában keletkezett eróziós völgyrendszer, amely a mészkőből és dolomitból felépülő Vértes hegység és a laza üledékű hegységelőtér határán alakult ki. A magasabban fekvő lejtőkön tanúhegyek, a síkabb alluviális területeket teraszok kísérik. A kistáj mérsékelten hűvös-mérsékelten száraz éghajlatú. Az évi középhőmérséklet 9,5-10ºC fok körüli. Az évi csapadékmennyiség pedig 580-620 mm között változik. A kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos talajvíz 4-6 m között található. A terület mérsékelten vízszegény. Uralkodó széliránya Ny-i (Béni & Viszló 1996, Dövényi 2010).

Talajai homokon és homokos lösz alapkőzeten képződött agyagbemosódásos barna erdőtalajok és barnaföldek, homokos vályog mechanikai összetétellel, melyeknek a homok mennyiségétől függően változó a vízgazdálkodása. De találunk öntés réti talajokat is, ezek kedvezőbb vízgazdálkodással bírnak (Dövényi 2010). A középkorban a Vértes lábánál mocsarak voltak. Ma a lecsapolásoknak köszönhetően csak a Csíkvarsai rét vizenyős területe emlékeztet erre (Duhay 2006).

A kedvező környezeti adottságoknak köszönhetően a Vértes természeti értékekben gazdag, domborzata ritka fajok megjelenéséhez vezetett. A hófehér dolomittömbök tagolta hegyoldalak déli peremét szubmediterrán klímaviszonyok mellett mediterrán jellegű sziklagyepek és karsztbokorerdők borítják, míg a völgyek északi oldalán magashegységet idéző, alhavasi jellegű növényritkaságok rejtőznek. A síkság és a hegység találkozásában rendkívül változatos domborzati viszonyok és klímahatások eredményeként igen ritka, gazdag élővilág figyelhető meg. Vegetációjában fellelhetők az molyhostölgyes cseresek, karsztbokorerdők, égeresek, gyertyános-tölgyesek, kisebb kiterjedésben találunk nádasokat, mocsárréteket, ezen felül előfordulnak száraz gyepek és nyílt homoki tölgyesek is. Árnyékos, hűvös völgyeiben pedig megfigyelhetünk néhány jégkorszaki reliktum növényfajt, mint például a medvefül kankalin. Déli fekvésű, meleg termőhelyen keleti gyertyán populáció él, mely Magyarországon egyedül itt, a Vértesben fordul elő.

Ősszel a déli Vértesben a kivillanó fehér sziklákat díszítő, sokak szerint a kanadai indián nyarat idéző színpompában, a cserszömörce sokszínű lombszíneződésében gyönyörködhet az idelátogató.

A hegység sokszínű állatvilággal büszkélkedhet. Kiemelkedőek a parlagi sas és a kerecsensólyom, hiszen Európa-szerte kipusztulással fenyegetett ragadozó madarak. A Csíkvarsai-réten jellemzően parti madarak, guvatfélék, bíbic, piroslábú cankó, nagy goda, nagy póling, sárszalonka, pajzsos cankó, kis vizicsibe fészkelnek. Az országban egyedül a Vértesben él százlábú fajunk, az öves szkolopendra (Duhay 2006)

tovább

tovább

Az esemény hivatalos fotósa Bak Ferenc, képeit itt fogjátok elérni.

tovább